Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 23 találat lapozás: 1-23

Névmutató: Csermák Zoltán

2000. október 17.

A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2001. január 31.

Erdélyi körútra indult a Duna Televízió vezetősége. Udvarhely és Csíkszereda után Kolozsvárra látogatnak, majd Nagyváradra utazik a stáb. A küldöttség tagjai: Pekár István, a DTV elnöke, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketing igazgató, Bayer Zsolt helyettes kulturális igazgató, Renge Csilla, a PR iroda vezetője, Lukács Bea műsorvezető. /Erdélyi körúton a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./ Székelyudvarhely volt az első állomása a Duna Televízió vezetőinek az erdélyi közönségtalálkozó-sorozatban. Jan. 30-án a városban Pekár István, az televíziós társaság új elnöke az előrelépést a többi állami magyar médiával közösen kiépíthető hírhálózatban jelölte meg. A Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire tíz-tizenkét, élő műsor szerkesztésére is alkalmas stúdió telepítését tervezik. A stúdiókból közel öt Erdélyben, az egyik pedig valószínűleg Székelyudvarhelyen működik majd. A közel kétmilliárd forint befektetést igénylő hálózat lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok életéről szóló híradások sokkal árnyaltabbak és aktuálisabbak legyenek. A Duna Televízió vezetői - továbbutazásuk előtt - ünnepélyesen átadják a helyi Benedek Elek Tanítóképző könyvtárának szánt több ezer kötetnyi adományt. /Zilahi Imre: Mit hozott a cseppnyi változás? Stúdiókat létesítenek a Kárpát-medencében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2001. február 2.

Erdélyi körútja során febr. 1-jén Kolozsváron járt a Duna Tv küldöttsége: Pekár István elnök, Meszleny László hírigazgató, Csermák Zoltán marketingigazgató, Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes, Renge Csilla közönségtájékoztatási irodavezető és Lukács Bea bemondó. Pekár István elmondta, hogy fejleszteni fogják a tudósítói hálózatot, három év alatt 10-12 műholdas kapcsolattal rendelkező stúdiót, még több montírozó stúdiót akarnak létrehozni a Duna-medencében. /Kolozsváron járt a Duna Tv küldöttsége. Folytatódik az arculatváltási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2002. február 26.

A Duna Televízió Alapítvány igazgatója, Földes István több mint 32 millió forint értékű adományt adott át febr. 25-én a csíkszeredai Csibész Alapítványnak. Az iskolai segédeszközöket az adományozó és a fogadó fél közös megegyezése alapján főként a szórványban, a peremvidékeken lévő iskolák tanulóinak szánják. A 29 – egyenként 5-6 mázsa rakománnyal rendelkező – raklapon mintegy 20 tonna segédeszköz van. Az adomány az Apáczai Könyvkiadónak és a Duna Televízió két vezetőjének, Pekár István elnöknek és dr. Csermák Zoltán igazgatónak köszönhető. Gergely István csíksomlyói plébános kiemelte az adomány fontosságát, mondván, hogy a kapott iskolai segédeszközök nagyban hozzájárulnak majd a szórványtelepülések – de nemcsak azok – magyar 1–8. osztályos diákjai jobb tanulmányi előmeneteléhez. /Jelentős adomány a Duna Televíziótól. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2003. szeptember 2.

Kézdiszentlélek, Kézdialbis és Kászonújfalu lakossága együttesen sem haladja meg a 2500 főt. A Duna Televízió aug. 19-i közönségtalálkozójának apropója a Mire a levelek lehullanak című dokumentumfilm díszbemutatója volt, melyen a televíziót Csermák Zoltán, a film egyik alkotója képviselte. Az I. világháború észak-olasz hadszínterein a temetőkben sok magyar katona nyugszik. A Mire a levelek lehullanak három hősi halott, a kászonújfalui Szilveszter Mátyás, a kézdialbisi Bod Antal és a kézdiszentléleki Deák Ferenc sorsát követi a leszármazottak elbeszélése nyomán. A három település lakói ezelőtt nem tartották a kapcsolatot, most azonban az ott élő magyarokban feltámadt az igény a rendszeres találkozásokra. /Klausz Orsolya: Mire a levelek lehullanak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2006. március 8.

Hivatalosan is elküldte „ablaknyitási” felajánlását a Magyar Televízió, az Erdélyi Magyar Televízió ügyét gondozó Janovics Jenő Alapítványnak. „Tárgyalni szeretnénk, nem sajtóban üzengetni” – nyilatkozta Csermák Zoltán, az MTV PR-igazgatója. Rudi Zoltán MTV-elnök Nagy Zsolt alapítványelnöknek címzett levelében megerősítette: kész akár több időpontban is műsorsávot nyitni. /Gergely Edit: Erdélyi tévéablak – papíron is. Új MTV-ajánlat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2007. szeptember 11.

A média mint partner, kisebbségi sajtó és közszolgálatiság, a médiaoktatás jövője témakörökben zajlottak a beszélgetések, viták a 2007-es MÚRE-táborban, amelyet Gyergyószárhegyen, az Alkotóközpont új épületében tartottak. A többnapos összejövetelen külföldi vendégek is részt vettek: az újvidéki Klemm József és Léphaft Pál. Előadást tartott Vincze László a kisebbségi sajtóról, Csermák Zoltán a reklámetikáról. A legviharosabb a sajtósok és a sajtótanácsosok közötti konzultáció volt: vitázott a PR-szakma és a sajtó közötti viszonyról a két szaktábor. /Barabás Márti: MÚRE-tábor tanácskozásokkal, vitákkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2008. január 5.

A Magyar Televízió kiemelt figyelmet szentel az anyaország határain túl, kisebbségben élő magyar nézőinek, és az elmúlt év a korábbiaknál is több eredményt hozott a határok lebontásában – állította dr. Csermák Zoltán kiemelt szerkesztő a Nyugati Jelen szerkesztőségéhez eljuttatott összefoglalójában. A kisebbségi adások létét az 1993-as kisebbségi törvény és az 1996-os médiatörvény garantálja. A műsorok készítése és sugárzása a Magyar Televízió szívesen vállalt kötelezettsége. Az MTV Kisebbségi Műsorok Szerkesztőségének a tavalyi esztendő különösen fontos volt: az Európai Bizottság 2007-et ugyanis az esélyegyenlőség évének nyilvánította. Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy az MTV mindkét csatornája fogható a Kárpát-medence egész területén. A határon túli nézőknek szól a nyáron is naponta jelentkező Kárpát Expressz, és a hét négy napján látható Átjáró, illetve a szeptemberben indult, a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokról tudósító magazin, a Kézfogás. Rudi Zoltán, az MTV elnöke 2007 októberében jelentette be, hogy a Kárpát Expressz sugárzási jogainak korlátlan és ingyenes átadásával segíti az MTV a Kárpát-medencei közösségi televíziókat. A Magyar Televízió emellett partnerként vett részt az Érmellékről szóló 20 részes film elkészítésében, amelyet Pekár István, a Duna Televízió egykori elnöke rendezett. /“A mi televíziónk” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2008. február 26.

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nagy sikert aratott Budapesten, a Művészetek Palotájában léptek fel a Góbé virtus című előadással. Farsangi mulatozást, mókázást ígértek a szórólapon. Megalakulásuk óta, több mint ezer előadással a hátuk mögött érkeztek a vendégek a fővárosba. Székelyföldön kivételes rangot vívott ki magának az együttes. Amellett, hogy a legeldugottabb falvakba is elviszik műsoraikat, olyan, a népi hagyomány továbbélését szolgáló nemes kezdeményezéseknek is élére állnak, mint a Mezőségi Szórványmagyarok Vicei Találkozója, vagy az Erdélyi Prímások Találkozója. A mostani budapesti előadás ősbemutatónak is tekinthető, mivel a Góbé virtus korábbi változatát a Művészetek Palotájának kérésére az együttes kibővítette. A koreográfia két művész, Orza Calin és Gábos Endre nevét dicséri. „Nyissátok meg szíveteknek minden ablakát, és eresszétek be oda a napfényt" – idézi az együttes honlapjának első oldala Wass Albertet. /Csermák Zoltán: Góbé virtus a Művészetek Palotájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2008. szeptember 22.

Becsületbírósági határozatokkal kezdte a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) idén gyergyószárhegyi találkozóját, amelynek témája a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság napilap újságírója ellen felhozott etikai panasza volt. Az egyetem szerint Tibori etikátlanul, diszkriminatív módon rágalmazta az EMTE-t. A MÚRE arra a következtetésre jutott, hogy Tibori ugyan nem sértette meg a MÚRE etikai kódexét, de kimondták, hogy körültekintőbben kellett volna eljárjon, ezért szóbeli figyelmeztetésben részesítik. A MÚRE-találkozó fő témája, Elveszett hatalom – Ki védi meg a sajtót című előadás vetette fel a legérdekesebb kérdéseket, ötleteket. Sok veszély leselkedik a sajtóra, amelyet óvni kell a szubjektivitástól, az öncenzúrától és a politikumtól. Az öncenzúra legjobban a kisebbségi lapoknál mutatkozik meg, hiszen amint azt Klemm József, a vajdasági Magyar szó karikaturistája is elmondta, „azért nem lehet megírni a szerbiai magyar politikum dolgait, mert azzal csak a magyarságnak, a magyar ügynek ártanak”. Nívódíjat ítéltek oda Veres Istvánnak, az írott sajtó területén, a Szatmári Friss Újságnál szerzett érdemei elismeréseképpen, valamint Jászberényi Emesének és Csifó Jánosnak, az „örökmozgó rádiósoknak”, akik az elsők között indították újra a Marosvásárhelyi Rádiót. A szakma kitüntetésekkel jutalmazta Dr. Csermák Zoltánt, az MTV PR vezetőjét, akinek a Külhoni Magyar Újságírók Egyesületének Konvenciója a Messze látó díjat ajándékozta, a pályakezdőknek, fiatalabb kollégáknak járó díjat pedig Szabó Csaba vihette haza, Szórvány sorozatáért, míg Rostás Szabolcsot, a Krónika napilap újságíróját tényfeltáró riportjaiért méltatták. /Fleischer Hilda: Önvédelem öncenzúrával. A MÚRE éves találkozóját tartották Gyergyószárhegyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Emlékeztető: T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. máj. 3./

2009. szeptember 4.

Tóth Zoltán másfél évtizede foglalkozik üzleti tanácsadással Magyarországon, főként a szervezetfejlesztés és az üzleti folyamatok korszerűsítése terén. Erdélyi barátai egy csíkszeredai tanulmányi ház és szálloda /a csíksomlyói kegytemplom mellett működő Hotel Salvator/ anyagi helyzetének átvilágítására, üzleti jövőjének megtervezésére kérték fel. Tóth Zoltán e feladatot ingyen vállalta el. Önkéntesként a Calasanctius Training Program keretében tíz éve egy ifjúsági üzleti programot vezet, Csíkszeredában évente huszonöt-harminc középiskolás fiatallal foglalkoznak. Tóth Zoltán mellett mintegy 20 szakember dolgozott a szálloda fejlesztésének programján. Az intézmény 14 éve épült, és a katolikus egyház tulajdonában van. Az Európa egyik leghíresebb búcsújáró helyét fenntartó ferencesek és a szálloda között alig volt kapcsolat. A Mária út tervei Mariazelltől Csíksomlyóig már elkészültek. A Hotel Salvator fekvésének köszönhetően óriási versenyelőnyre tehet szert. Jelenleg hiányzik még a vendégek professzionális fogadásához szükséges tudás. /Csermák Zoltán: Jószolgálati menedzsment a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2010. július 3.

Értékmentés és az értékteremtés
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának tegnap elkezdődött csókai találkozóján a határon túli magyar újságírók egyik legfontosabb feladataként az értékmentést és az értékteremtést emelték ki az összejövetel résztvevői.
A Móra Ferenc Művelődési Egyesület épületében megrendezett találkozó elején a KMÚEK konvenciójának képviselői beszámoltak arról, hogy legutóbbi, lendvai találkozójuk óta mennyire sikerült elvégezni az ott megbeszélt feladatokat. Ott ugyanis többek között egy külhoni magyar médiatár elkészítéséről döntöttek a találkozó résztvevői. Az összejövetel folytatása során Kókai Péter, a Magyar Nemzeti Tanács korábbi összetételének tájékoztatási megbízottja az MNT által elkészített vajdasági magyar médiastratégia-tervezetet ismertette az egybegyűltekkel. Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, egyben az összejövetel házigazdája az előadáshoz kapcsolódva elmondta, ebből az anyagból a részvevők ötleteket meríthetnek a külhoni magyar médiastratégia elkészítéséhez. Az előadást követő vita során a hangsúly a szakmai továbbképzés fontosságán volt. Ennek során elhangzott az is, hogy a KMÚEK öt évvel ezelőtt már elkészített egy tervet a témával kapcsolatban, de ezt anyagi okok miatt mindeddig nem sikerült megvalósítani. Tóth Lívia elmondta, hogy a közeljövőben felelevenítik ezt a projektumot és a konvenció egyik elkövetkező találkozóján az újságírók képzésével kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.
A délutáni órákban a találkozó résztvevői Csermák Zoltánnak, az MTV PR-igazgatójának, és Ambrus Attilának, a Brassói Lapok főszerkesztőjének az előadását hallgathatták meg, végül pedig Klemm József a kisebbségi újságírás buktatóit ecsetelte.
Hzsolt. Magyar Szó (Újvidék)

2010. szeptember 20.

„MÚRE-zsúr” Szárhegyen
Díjakat osztott és szocializált a romániai magyar újságírószervezet
Miután a tavaly Csibi Márti gyergyószentmiklósi újságíró vehette át az Új Magyar Szóban Riportok zöld szemmel címmel megjelent cikksorozatáért a tényfeltáró újságírói munkáért adományozott Oltyán László-emlékdíjat, idén a csíkszeredai Daczó Dénes és Daczó Katalin érdemelte ki a Pro Novum Kulturális Egyesület és Oltyán László családja által alapított kitüntetést.
A díjat a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) hétvégi, gyergyószárhegyi konferenciáján adták át.
Taroltak a kolozsváriak
A díjkiosztó gálán egyébként a kolozsvári újságíróknak termett a legtöbb babér. Az idén ismét kiosztott Sebesi Imre-díjat Csatári Melinda kapta. Ezzel a díjjal tüntették ki ugyanakkor Romeo Couţit, a Román Televízió Kolozsvári Stúdiójának igazgatóját is, elismerve a magyar és a nemzetiségi adások fennmaradásáért tett erőfeszítéseit. A pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Tibor-emlékdíjat Ambrus István, a Kolozsvári Rádió fiatal munkatársa kapta.
A MÚRE Nívódíját Puskel Péter, az aradi Nyugati Jelen munkatársa kapta, az elektronikus média kategóriájában pedig Oláh Gál Elvira munkáját ismerték el: a Marosvásárhelyi Rádiónak illetve a magyarországi Kossuth Rádiónak készített tudósításaiért tüntették ki.
A Hargita Megyei Önkormányzat és a Gyergyószárhegyi Művésztelep évek óta díjazza a legjobb kulturális újságírót. A díj Bogdán László, a Háromszék című napilap munkatársát illette, de idén rendhagyó módon ugyanezzel a díjjal ismerték el Garzó Ferenc, a Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósítójának munkáját, „aki közel nyolc éve népszerűsíti a Székelyföld kulturális értékeit”.
Stratégiák és technikák
A kétnapos konferencia központi témájaként a médiastratégiák és túlélési technikák szerepeltek. A résztvevők arra keresték a választ, hogy hogyan élhetik túl az elkövetkező időszakot mind gazdasági, mind pedig a szakmai téren – megőrizve a minőségi, magyar nyelvű újságírást úgy Románia területén, mint a Kárpát-medence más magyarlakta vidékein. A magyarországi újságírók mellett jelen voltak a kárpátaljai és vajdasági újságírók is.
Szó volt a megszorító gazdasági intézkedésekről is – előadásában erről beszélt többek között Kelemen Hunor, a román kulturális tárca vezetője is. „A sajtóban felröppent, különböző médiumokat érintő várható törvénykezési szigorításokat (a sajtó fokozottabb ellenőrzése, illetve az a törvénytervezet, amely az Országos Audiovizuális Tanács ellenőrzése alá vonná az írott sajtót is – szerk. megj.) nem csak hogy nem támogatjuk, hanem igyekszünk megakadályozni, hogy ilyenszerű törvények szülessenek” – jelentette ki a miniszter.
„Ezek a tanácskozások azért is nagyon fontosak, mert a magyarországi kapcsolataink is erősödnek” – hangsúlyozta lapunknak Karácsonyi Zsigmond MÚRE-elnök. Az újságírószervezet gyergyószárhegyi konferenciáján részt vett Havasi János, a Magyar Televízió közéleti igazgatója és Csermák Zoltán, a magyar köztévé kiemelt szerkesztője is, akik a határon túli kisebbségi műsorokról beszéltek.
A két tévés ígéretet tett arra, hogy nemcsak a határon túliakról szóló műsorokban (például Kárpát Expressz) kapnak publicitást az erdélyi események, hanem megpróbálják integrálni azokat a napi műsorfolyamba is.
F. I. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. január 29.

Átalakulóban a Magyar Televízió: új vezetők, változó profil
Még január elején változott az Erdélyben is fogható és népszerű Magyar Televízió vezetősége: Rákay Philipet és Süveges Gergőt nevezte ki Medveczky Balázs vezérigazgató az m1 és m2 csatornájának intendánsává, ők felelnek a közszolgálati televízió két csatornájának programjáért, és feladatuk lesz az átalakuló csatornák új profiljának megteremtése. A vezetőkkel Csorba Mária készített interjút, amelyet Csermák Zoltán kiemelt szerkesztő bocsátott a rendelkezésünkre. A két interjúból közlünk részleteket.
A közszolgálati médiarendszer átalakulásával az m1 szeptembertől általános információs és szórakoztató csatornaként működik. Az m1-en rendszeresen láthatnak a nézők hír- és hírháttér-műsorokat, politikai és közéleti elemző-, szolgáltató és vitaműsorokat, ugyanakkor minőségi filmeket és szórakoztató produkciókat is kínál majd a magyarországi nemzeti főadó 2011 szeptemberétől. Az m1 intendánsi feladataival, a megújuló műsorkínálat kialakításával Medveczky Balázs vezérigazgató Rákay Philipet bízta meg. Medveczky Balázs azt várja az m1 új intendánsától, hogy irányításával a nemzeti főadó újra Magyarország mértékadó és kiegyensúlyozott információs csatornájává váljon, nézettsége pedig minden célcsoportban stabilizálódjon.
Az m2 ez év őszétől a 3–17 éves korosztály csatornája lesz, azzal a küldetéssel, hogy felélessze a magyarországi gyermek- és ifjúsági műsorgyártást. A hiánypótló csatorna a hagyományos tévéműsorok mellett internetes tartalmat is gyárt majd. A magyar gyerektévé profiljának kialakítására Medveczky Balázs Süveges Gergőt kérte fel. Az MTV vezérigazgatója azzal a feladattal bízta meg Süveges Gergőt, hogy magas színvonalú műsorokkal töltse meg az új csatornát, hogy az a kereskedelmi gyermekcsatornák minőségi riválisa legyen, és rövid időn belül a gyermekek és fiatalok első számú médiaplatformjává válhasson. Szabadság (Kolozsvár),

2011. november 2.

Az MTVA újságíró-továbbképzései Vajdaságban és Erdélyben
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével közösen újságíró-továbbképzést szervez. A hétvégi kurzusnak ebben az évben Bácsfeketehegy és Marosvásárhely ad otthont.
A határon túli újságírók munkáját a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap novemberben hétvégi továbbképzésekkel segíti. A tanfolyamok társszervezője a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete. Az oktatásról a felek a Kárpát-medencei újságíró-szervezetek őszi pélmonostori konferenciáján állapodtak meg. Az első tanulmányi hétvégét a rendezők Bácsfeketehegyen november második hetében, Marosvásárhelyen a hónap negyedik hetében szervezik. Az MTVA neves előadókat kért fel az előadások és gyakorlati foglalkozások megtartására. Az oktatói csapatban az elektronikus médiát Perjés Klára, az MR1-Kossuth Rádió kiemelt szerkesztője és Bereki Anikó, az m2 népszerű határon túli műsora, az Átjáró felelős szerkesztője, valamint Cserháti Ágnes, az MTVA szóvivője képviseli. Ugyancsak az elektronikus újságírók továbbképzését segíti Wacha Imre, nyelvész és Vinczéné Bíró Etelka, beszédtanár. Az írott sajtó munkatársaival Estefán Zsolt, az MTI határon túli magyar ügyek rovatvezetője és Csermák Zoltán, a MTVA határon túli sajtókapcsolatainak felelőse foglalkozik. A kezdeményezők a kurzusokra elsősorban fiatal szakemberek jelentkezését várják.
„A Kárpát-medencében gondot jelent az újságíró-utánpótlás – indokolja az oktatást Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke. – A sokat megélt, nagy tudású nemzedék lassan-lassan nyugdíjba megy, s magyar nyelvű, felsőfokú újságíró-oktatás nincs a Vajdaságban. A hétvégi együttlétek ugyan nem oldják meg az utánpótlást, de a résztvevők értékes gondolatokkal, s egy nagyon hasznos tréninggel gazdagodva kaphatnak sok-sok használható ötletet további munkájukhoz.”
Erdély.ma

2012. augusztus 28.

Megalakul a közmédián belül a Kós Károly Kollégium
Megtartotta alakuló ülését csütörtökön a Kós Károly Kollégium, a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-vel.
A kollégium feladata a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok és hírügynökségi tartalmak elemzése. A testület figyelemmel kíséri a határon túl élők sokszínű megjelenítését, valamint a külhoniak tájékoztatásának szempontjait.
A testület javaslatokat tehet és véleményezheti a közmédia műsorpolitikájának egészét, de az egyes műsorokat is. Tagjainak célja a külhoni és az anyaországi magyarság kapcsolatának erősítése, ehhez javaslatokkal látják el a közmédiát.
A Kós Károly Kollégium ugyancsak feladatának tekinti a külhoni médiaműhelyek és a közmédia kapcsolatának erősítését.
A tizenegy tagú testület elnöke Barlay Tamás, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztője, titkára pedig Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, határon túli különmegbízottja. A testületben hét tag a külhoni magyarságot képviseli, három az MTVA-t, egy pedig a Duna Televíziót.
Tagja Csermák Zoltán kommunikációs főmunkatárs, Gálfi Melinda, a Duna Televízió Zrt. kulturális főszerkesztője, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes Stúdió vezetője, Jakab Endre, a székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió vezetője, valamint Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója.
A kollégiumban helyt kapott Kriján Krisztina, az eszéki Drávatáj című televíziós műsor, valamint a Képes Újság főszerkesztője, Zver Ilona, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese, Bartók Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziók Egyesületének alelnöke és Kulin Zoltán, a Kárpátalja Megyei RTV vezérigazgató-helyettese.
MTI

2012. szeptember 17.

Megtartotta éves közgyűlését a MÚRE – médiastratégia készül
Kialakulóban van az a stratégia, amely a különböző kisebbségi magyar nemzetrészek sajtójának fennmaradását, sőt fejlődését szolgálná, akár egy összmagyar integráció kívánalmával is. Ugyanakkor folyamatban van a 2012-es médiakatalógus, a külhoni magyar média teljességre törekvő tárának véglegesítése – derült ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) a hétvégén tartott rendezvényén.
A Magyarország határain túl működő média mai állapotáról zajló szombat délutáni vitát – amelyen magyarországi, szerbiai és horvátországi sajtósok is részt vettek – a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója jelen lévő vezetői moderálták.
A MÚRE a hétvégén tartotta ez évi közgyűlését és az ehhez kapcsolt, a riportról mint sajtóműfajról szóló szakmai tanácskozását a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban. Az első összehívásra csak a tagság töredéke jelent meg, ezért csak második összehívásban sikerült a közgyűlést statutáris körülmények között megtartani. Ekkor hangzott el Karácsonyi Zsigmond elnök beszámolója a 2011-es tevékenységről, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése és a 2012-re vonatkozó előterjesztés. Ülést tartott a MÚRE igazgatótanácsa és becsületbírósága, amelynek egy lemondást követően Mózes Edit az új elnöke. A riport mint kordokumentum címmel Bodolai Gyöngyi tartott előadást, bemutatva egyben új riportkötetét is, amely a Világhírnév Kiadó publicisztikai sorozatában jelent meg. Vajda György a fotóarchiválás problémáiról beszélt, Kacsó Sándor régi tévés riportokból vetített részleteket.
Meghívottként a budapesti Al Ghaoui Hesna, a Magyar Televízió haditudósítója tartott élményszámba menő előadást és vetítést Háborúk földjén címmel, Havasi János a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap hadisírkutató törekvéseit vázolta, Csermák Zoltán (MTV) a riportkészítés buktatóit összegezte. A Kós Károly Kollégiumot, a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testületét annak elnöke, BarlayTamás mutatta be. Mint kiderült, az erdélyi sajtót két televíziós, a székelyudvarhelyi Jakab Endre és a kolozsvári Maksay Ágnes képviseli a testületben.
Szombaton este a Lázár-kastély lovagtermében átadták az idei szakmai nívódíjakat. A MÚRE igazgatótanácsa 2012-ben Bakó Zoltánt, a Vásárhelyi Hírlapszerkesztőjét és Gödri Ildikót, a Román Televízió magyar adásának munkatársát tüntette ki sokéves kiváló tevékenységükért. A kezdőknek járó Tomcsányi Tibor-díjat B. Szabó Zsolt marosvásárhelyi rádiós kapta, a KMÚEK Messzelátó díját Szili Katalin országgyűlési képviselőnek nyújtották át „a külhoni és magyarországi újságírók együttgondolkodásának és együttműködésének szorgalmazásáért, támogatásáért”. A házigazda centrum és a Hargita Megyei Tanács idén Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét díjazta, az Oltyán László-díjat viszont ez évben nem osztották ki, mivel a kiírt pályázatra nem érkeztek színvonalas oknyomozó, tényfeltáró riportok.
Krónika (Kolozsvár)

2012. szeptember 18.

A riport mint kordokumentum
MÚRE-tanácskozás és díjazás
Évek óta ősszel a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ látja vendégül a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) tagjait országos tanácskozásra és a szervezet közgyűlésére. Az idén szeptember 14-én és 15-én a szakmai beszélgetések témája a riport mint kordokumentum volt, és sort kerítettek a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciójának a találkozójára is.
Péntek délután szakmai értekezlet folyt. A téma, amint korábban jeleztük, a riport volt, amely az újságírói műfajok közül a legösszetettebb. Elsősorban nagy tapasztalattal, érzékkel, empátiával, nyelvismerettel, tehetséggel rendelkező újságíró írhat olyan riportokat, amelyekben – a témának megfelelően – az információ és adatközlés mellett akár élettörténetek, helyszínleírások jelennek meg. S ettől az újságban közölt, vagy a képernyőn látott, illetve a rádióban hallott riportok közlésüket követően dokumentumokká válnak, hiszen az adott időszak társadalmi réteg életének tükrévé válik. Bodolai Gyöngyi, lapunk munkatársa vitaindítóként a műfajról beszélt, illetve arról, hogy milyen érdekes témákkal foglalkozott több évtizedes munkássága alatt, többek között a Mezőségen. Ezeket a Táltos erő című riportkötetbe gyűjtötte össze. Vajda György, szintén lapunk munkatársa a fotóriportról beszélt, és arról, hogy a szerkesztőségeknek fontos megőrizni a munkatársaik által készített fotókat, hiszen ezek is idővel kordokumentumok lesznek. Tájékoztatta a jelenlevőket egy erdélyi fotómúzeum létrehozása érdekében tett eddigi törekvésekről. Hangulatos illusztrálása volt az elhangzottaknak a Kacsó Sándor– az RTV magyar adása főszerkesztője – által a tanácskozásra elhozott három, Ceausescu-korszakban készült oknyomozó, szocio- és vívmányriportfilm. A pénteki előadásokat Fischer István Azerbajdzsánban készített dokumentumfilmjének levetítése zárta, amely megrázóan illusztrálta, hogy a kőolajért és a meggazdagodásért vívott harc miként rendezi át a világot és befolyásolja az emberi sorsokat.
Szombaton délelőtt került sor a MÚRE igazgatótanácsának ülésére, majd a közgyűlésre, amelyen Karácsonyi Zsigmond elnök beszámolt a 2011. év tevékenységéről és felvázolta a 2012-es előterjesztést, illetve a jövő évi terveket. A becsületbíróság ismertette, hogy az előző időszakban milyen ügyekkel fordultak hozzájuk a kollégák. A testület új elnöke Mózes Edith, lapunk munkatársa lett. A belső, napirenden lévő témákon kívül három fontos nyilatkozatot is megfogalmazott és elfogadott a szervezet. Az egyik a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos. A MÚRE megerősítette azt a korábbi ajánlását, miszerint – a romániai magyar újságírói szakma hitelének és tekintélyének megőrzéséért – az az írott vagy elektronikus médiában dolgozó munkatárs, aki politikai szerepet vállal, függessze fel szakmai tevékenységét. Egy másik beadványban – Kacsó Sándornak az igénylésére – a Román Televíziótársaság tervezett átszervezése kapcsán a MÚRE együttműködési szándékát fejezte ki azon testületekkel, amelyek a közszolgálati televízió személyzeti és műssorrácsbeli változásaiért felelnek majd. Ugyanakkor egy következő nyílt levélben a MÚRE aggodalmát fejezte ki a Maros Megyei Tanácsnak azon intézkedése kapcsán, amely a marosvásárhelyi Látó és a Vatra irodalmi folyóiratok összevonására irányult. Ebben az alkotói közösségek függetlenségének tiszteletben tartására hívták fel a helyhatóság figyelmét.
Délben, a pénteki előadás-sorozat folytatásaként, közel kétéves egyeztetés után tarthatta meg előadását Al Ghaoui Hesna, az MTV haditudósítója, a Bábel című riportműsor szerkesztője (sz. m.: a legközelebbi műsor szerdán 22 órától lesz az m1 műsorán), aki érdekes háttér- információkkal szolgált arról, hogy milyen körülmények között dolgozik frontvonalon egy tévétudósító. Majd a Bábel első adásának riportját vetítette le, amelyben egy Líbiában – a felkelők pártján – harcoló amerikai önkéntes sorsán keresztül került emberközelbe a véres konfliktus. A riporternő nemrég megjelent Háborúk földjén című kötetét is bemutatta és dedikálta az érdeklődőknek.
Némiképpen kötődve az előző előadáshoz, Havasi János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap hadisírkutató munkájáról számolt be – alátámasztva azt a tényt, hogy a média is végezhet tudományos irányú kutatást, feltárást, hiszen nem egy esetben olyan helyszíneken járhatnak a munkatársak, ahol mások nem, és olyan információkat tudnak meg, amelyek dokumentumértékűek. S hogy azért ne csak a riport pozitívumairól beszéljünk – dr. Csermák Zoltán, az MTVA közkapcsolati szakembere a riport hibáiról is beszámolt a kollégáknak. A Kós Károly Kollégiumot, a külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testületet Barlay Tamás elnök mutatta be, amelynek két erdélyi tagja is van, a székely-udvarhelyi Jakab Endre és a kolozsvári Maksay Magdolna– mindketten televíziós szakemberek.
Szombaton délután megtartotta ülését a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója, amelyben az erdélyieken kívül vajdasági, kárpátaljai és horvátországi magyar sajtószervezetek képviselői is jelen voltak. A résztvevők folytatták az idén a Vajdaságban szervezett tanácskozást, ahol körvonalazták a külhoni magyar médiastratégiát, amelynek keretében először felmérés, ún. médiakatalógus készül a határon túli médiaszervezetekről. A stratégia lesz az az útmutató, amely eligazítást nyújthat majd az anyaországiaknak abban, hogy milyen támogatást hova juttassanak, illetve egy olyan együttműködésnek is a szolid alapja lehet, amellyel erősebbé, szorosabbá fűzhetik majd a kapcsolatot a határon túli médiaszervezetek, s ezen túl akár kulturális csereprogramok is elindulhatnak. A tanácskozáson jelen volt Szili Katalin magyar országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke is, aki több éve támogatja az említett törekvést.
A rendezvény a Lázár-kastély Lovagtermében tartott hagyományos díjkiosztással ért véget. Ezen a MÚRE évente egyszer elismerő okleveleket ad át azoknak a kollégáknak, akik életpályájuk során kimagasló eredményt értek el. Az írott sajtóbeli nívódíjat Bakó Zoltán, egykor a Vörös Zászló, majd a Népújság, a Vásárhelyi Hírlap jelenlegi szerkesztője vehette át Vajda György javaslatára. Az audiovizuális média kategóriában Gödri Ildikót, a Román Televízió magyar adásának szerkesztőjét tüntették ki Kacsó Sándor főszerkesztő ajánlására. A különdíjasok között volt B. Szabó Zsolt, előbb a Marosvásárhelyi Rádió, az Erdély Fm mostani munkatársa, aki a Tomcsányi Mária által a férje és fia emlékére alapított és a pályakezdő rádiósoknak felajánlott Tomcsányi-díjat vehette át. A KMÚEK minden évben azokat a személyiségeket tünteti ki, akik sokat tesznek a külhoni magyar sajtóért. A vajdasági Sándorov Péterről, a BBC volt munkatársáról elnevezett Messzelátó Díjat az idén – nem kis meglepetésére – Szili Katalinnak adták át, aki szerényen megjegyezte: barátok közé jön, akikért egyszerűen teszi a dolgát.
A Hargita Megyei Tanács, illetve a szárhegyi művelődési központ nemcsak sajtóbeli, hanem művelődésszervezői munkájáért Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét díjazta. Az idén nem adták át az Oltyán László- emlékdíjat, amelyet előző években pályáztatás alapján a legjobb oknyomozó riportért osztott ki a néhai marosvásárhelyi újságíró családja és a Juventus Alapítvány.
A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap, a Hargita Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány támogatta.
(erdélyi)
Népújság (Marosvásárhely)

2013. augusztus 5.

Az aradi magyar sajtó napja
Tartalmas, szórakoztató, hasznos – a miénk
A címbeli következtetés vonható le az aradi magyar sajtó napján elhangzottakból, ahol sorozatosan felmerült a Nyugati Jelen regionális napilap szükségessége.
A helyieken kívül Magyarországról és Izraelből is érkeztek meghívottak az eseményre, melyet a Jelen Ház teraszán tartottak augusztus 3-án, szombaton. A rendezvényt a helyi önkormányzat képviselői mellett megtisztelte Winkler Gyula RMDSZ-es Európai Parlamenti képviselő.
Nem sokkal 10 óra után Bege Magdolna és Böszörményi Zoltán házigazdaként köszöntötték az egybegyűlteket. Rögtön a legelején egyperces néma csenddel adóztak Sándor István és Csép Sándor emlékének, akik az elmúlt évben távoztak az élők sorából.
„Én azt látom, hogy annak ellenére, hogy fogyatkozunk, csökken a magyarság, igenis lesz kiért, lesz miért tovább folytatnunk a több mint 150 éves aradi hagyományt, a magyar sajtót. Remélem, hogy minél többen itt maradunk, és azt is remélem, hogy sokkal több gyermek születik a magyar családokban, megmarad ez a közösség, és tovább visszük évezredes hagyományainkat” – mondta Böszörményi Zoltán miután üdvözölte a jelenlévőket.
A Jelen Ház terasza időközben megtelt, Bognár Levente alpolgármester az aradi magyar sajtó közösségformáló fontosságát emelte ki köszöntőjében: „A sajtó az, ami hosszú évek után is bemutatja a következő generációnak a városunkban történteket, ismerteti az eseményeket, és valójában egy olyan krónika, ami számunkra a gyökereket is jelenti. Ennek nem szabad abbamaradnia, kívánom, hogy minden évben legyen ilyen, ígérem, hogy mi itt leszünk, és ezúton kívánok erőt, egészséget ahhoz, amit a Nyugati Jelen tesz.”
Winkler Gyula EP-képviselő az anyanyelvű sajtó európai jelentőségét tartotta fontosnak kiemelni: „Véleményem szerint nem csak bánsági, vagy határ menti, vagy szórvány jelentősége van ennek a találkozónak – és úgy általában a Nyugati Jelen tevékenységének –, hanem európai jelentősége is. Az újság nehéz körülmények között maradt meg a szórvány egyetlen magyar napilapjaként akkor, amikor országos kiterjedésű magyar napilapok szűntek meg. Én szeretem a nyomtatott sajtót, szeretem kézben tartani az újságot, kívánok hosszú életet a Nyugati Jelennek és munkatársainak sok munkabírást.”
A sajtónap alkalmából számos neves előadót hívtak meg a szervezők, elsőként Puskel Péter aradi helytörténészA sajtó szerepe identitásunk megőrzésében címmel tartott részletes, összefoglaló előadást, kiemelve az anyanyelv és hagyományaink megőrzésének, ápolásának fontosságát.
„Köztudott, hogy az írott sajtó ma már nem foglalja el azt a fontos helyet, amelyet a korábbi évtizedekben betöltött, helyét átvette a televízió, rádió, internetes portálok. A média ma a kisebbségek számára a túlélés, a megmaradás éltető forrása. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy identitásunk megőrzésében az aradi magyar sajtó mindent megtett, amit lehetett, úgy, ahogy tehetett” – zárta mondandóját Puskel Péter.
Magyarországról érkezett dr. Csermák Zoltán, az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) sajtóirodájának kommunikációs főmunkatársa, hogy Az újságírók felelőssége az anyanyelv ápolásában címmel tartson érdekes, hasznos és egyben szórakoztató előadást.
Beszélt az újságírás betegségeiről, olvasási szokásokról, a kétnyelvűség előnyeiről, a magyar divatszavakról, szlengről, helyesírásról, szókincsről stb.
A legnagyobb magyarországi hírszolgáltató munkatársaként rengeteg újságírói bakival, szellemes, helytelen elírással szembesül, melyekből szemelvényeket olvasott fel, mintegy alátámasztva az előzőleg elmondottakat.
Előadásának befejezéseként beszélt a közmédia nevelő szerepéről is.
Raphael Rebeka egy Izraelben megjelenő magyar nyelvű hetilap, az Új Kelet munkatársa, az idegenbeli identitásápolásról tartott rövid beszédet.
„Mi Magyarországon zsidók, de elsősorban magyarok voltunk. Amikor kimentünk Izraelbe, azt tapasztaltuk, hogy megmaradtunk magyaroknak. A nyelv nagyon fontos számunkra, fontos, hogy ápoljuk, ezért is létezik az Új Kelet. Mi Izraelben mai napig magyarként éljük meg a zsidóságunkat” – mesélte Raphael Rebeka.
Az előadások sorát dr. Borbély Zsolt Attila folytatta, az Arad megyei EMNT elnöke, aki a nemzeti identitás megőrzéséről, a sajtó hatalmas felelősségéről és feladatköréről beszélt a jelenlévőknek. Őt követte Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen munkatársa, aki a szabad sajtó fontosságáról tartott előadást.
„A sajtószabadság egyetemes érték és emberi jog. Segít emelni a közösség életszínvonalát, és ez által boldogabbá tenni a közösséget” – mondta Jámbor Gyula.
A sajtónap utolsó felszólalójaként Chirmiciu András, a Nyugati Jelen Hunyad megyei szerkesztőségvezetője összehasonlította tömbvidéken és szórványvidéken a sajtó szerepét, kiemelve, hogy szórványban az identitás megőrzésének egyik tartópillére a média.
Az előadások után néhány jelenlévő is hozzászólt a témákhoz, gratulált és jókívánságait fejezte ki a Nyugati Jelen munkatársainak. Elhangzott az is, hogy bármennyire is nehéz, de szükséges és fontos megszólítani a fiatalokat, bevonni őket, felkelteni érdeklődésüket, különben rövid időn belül teljesen eltűnik a magyarság, nem lesz utánpótlás.
A közös ebéd elfogyasztása előtt Grosz László saját költeményekkel örvendeztette meg a közönséget, ebéd után kötetlen beszélgetés következett, még Simonfi Imre hegedűje is előkerült, a jelenlévők szórakoztatására.
A sajtónap alkalmából kiadott kiadvány is A sajtó szerepe identitásunk megőrzésében címet viseli, a kis könyvecske témába vágó véleményeket is tartalmaz Arad, Hunyad és Temes megyei közéleti szereplőktől.
A kellemes hangulatban lezajlott sajtónap minden bizonnyal folytatást kíván, abban a reményben, hogy évről évre egyre több magyar ajkú embernek sikerül felismernie a magyar sajtó fontosságát hétköznapjainkban.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

2013. szeptember 16.

Rácz Éva a MÚRE új elnöke
Ujj János nívódíjas
Elemi anyagi körülmények miatt az elmúlt hét végén Gyergyószárhegyen együtt tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) háromévente esedékes tisztújító közgyűlését és évi szakmai táborát – ez utóbbit a Közösségépítő újságírástémakörrel.
A szakmai tábor pénteken a 130 éve születet Kós Károly hagyatékát bemutató előadással és az ehhez szorosan kapcsolódó dokumentumfilmmel kezdődött, H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és Szabó Zsolt, a Művelődés ny. főszerkesztője közreműködésével. A szombat délután Az újságíró közéleti szerepvállalása címmel Ambrus Attila vitaindítójával indult, majd Vincze Lóránt Kisebbségpolitika és az EU című előadása következett. A magyarországi dr. Csermák Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kommunikációs Irodájának főmunkatársa Rólunk-velünk címmel részletezte az anyaország közmédia-politikáját a külhoni magyarság életének minél objektívabb bemutatása érdekében – elképzeléseket körvonalazva és eredményeket felmutatva, köztük a külhoni magyar sajtószolgálat és a tusnádfürdői továbbképző központ beindulását. Igazi vitát – nem véletlenül! – az Etikai vétségek a virtuális térben című előterjesztés váltott ki.
Ezt megelőzően szombaton a kora délutánba nyúlóan került sor – második meghirdetésre – a MÚRE közgyűlésére, amelyen a beszámolók előterjesztése utáni tisztújításon megválasztották az új vezetőségi testületeket és az új vezetőket. Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztő-műsorvezetője kapott három évre bizalmat az elnöki tisztségre, Mózes Editet, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőjét megújították a Becsületbíróság elnöki tisztségében, és kialakult az öttagú Végrehajtó Bizottság új összetétele is.
Szombaton este a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében ünnepélyes körülmények között adták át az idei nívódíjakat: az írott sajtó kategóriában ezt az aradi Ujj János kollégánk érdemelte ki, míg az elektronikus média kategóriában Kacsó Edith, a bukaresti TV magyar adásának szerkesztője. A Hargita Megyei Tanács és a Gergyószárhegyi Művelődési Központ közös díját Bajna Gyögy gyergyószentmiklósi újságíró, az Oltyán László emlékdíjat Bodolai Gyöngyi, a Népújság szerkesztője kapta.
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)

lapozás: 1-23